Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Dog Dancing

Nem kell minden kutyának minden trükköt megtanulnia. Csak azokat gyakoroljuk vele, amelyeket valóban szeret! Akkor tanul szívesen újakat, ha a trükk végrehajtása örömet okoz neki. Ezek a gyakorlatok tetszés szerint továbbfejleszthetők fantáziánk, valamint a kutya testalkata, adottságai függvényében. Ha elérjük azt, hogy a kutya pusztán hangjelre is végrehajtsa az egyes gyakorlatokat, akkor valószínűleg szemkontaktus nélkül is (pl. a hátunk mögött) meg fogja csinálni azokat. Ez nagymértékben emeli az előadás színvonalát.


Meghajlás (GB: Bow; D: Verbeugung, Diener)

A végrehajtott gyakorlat leginkább a kutya játékra hívó testtartására emlékeztet (mellkas a földön, fenék és farok megemelve). Legegyszerűbb tanítási módjának mindössze annyi a feltétele, hogy a kutya képes legyen vezényszóra lefeküdni. Fektetéskor egyik kezünket a hasa alá tesszük, megelőzve ezzel, hogy egész testét a földre helyezze. Amikor a kutyát a kívánt pózba igazítottuk, kiadjuk a választott vezényszót (pl.: "Hajol") és megjutalmazzuk. A kívánt pózban eltöltött időt fokozatosan növeljük. Ha már nincs szükség arra, hogy kézzel segítsünk, felegyenesedhetünk és távolabb is léphetünk a kutyától.
Ha a kutya hajlamos játék közben ezt a testtartást magától is felvenni, „elkaphatjuk” klikkerrel.
 

Kúszás (GB: Crawling, Creeping; D: Kriech, Robben)

Fektessük le a kutyát és térdeljünk mellé. Egyik kezünket tegyük a marjára, másikkal pedig - nagyon lassan - húzzuk az orra előtt a mutatópálcát vagy egyszerűen egy jutalomfalatot és mondjuk neki, hogy "Kússz". Ha fel akar állni, vagy meg akar fordulni, lágyan nyomjuk vissza és ismételjük meg a hangjelet. Ha egy kicsit is kúszik, azonnal jutalmazzuk. Amikor a kutya már nem akar felállni és láthatóan tisztában van a vezényszó jelentésével, elkezdhetünk felegyenesedni.
Következő lépésként a fekvő kutyával szemben guggolunk le. Húzódjuk hátra néhány arasznyira (később a távolságot fokozatosan növelhetjük), majd adjuk ki a vezényszót. Először már pár centi kúszást is jutalmazunk. Ha felállna, azonnal fektessük vissza és ismételjük meg a feladatot. Ha úgy érezzük, hogy a kutya még nem érti teljesen, hogy mit várunk el tőle, egy-két gyakorlat erejéig térjünk vissza a kezdetekhez, azaz guggoljunk ismét mellé.
 

Pitizés

A gyakorlat lényege, hogy a kutya felegyenesedve elülső lábait a levegőbe emeli. Végrehajtása történhet úgy, hogy közben a kutya ülve marad, illetve úgy is, hogy hátulsó lábaira áll.

Pitizés ülve (GB: Rabbit; D: Häschen machen)
Magunkkal szembe ültetjük a kutyát, lehetőleg úgy, hogy a hátát majd a falnak támaszthassa. A jutalomfalatot (labdát, mutatópálcát) kicsivel a feje fölé emeljük és lassan a háta felé toljuk. Ne tartsuk túl magasra, mert akkor fel akar állni érte. A kutya egy kicsit megpróbál megemelkedni, hogy a jutalomfalatot elérhesse. Ilyenkor adjuk ki neki a választott vezényszót. Sokat segít a háta mögött a fal, hogy a kutya ne tudjon felállni, ne tudjon hátrafelé menni, és a fenekén ülve maradjon. Eleinte a legkisebb emelkedést is jutalmazzuk.


Hátsó lábon állás (GB: High; D: Männchen machen)

Az előzőhöz hasonlóan tanítjuk, de most ne állítsuk a kutyát fal elé, hiszen itt a célunk az, hogy az egyensúlyát támaszkodás nélkül megőrizze. A jutalomfalatot vagy céltárgyat magasabbra emeljük a feje fölé, ezzel késztetve arra, hogy felálljon. Az ülő és álló pozíciót érdemes eltérő hangjelekhez kötni.
Ha ez a gyakorlat feltűnően könnyen megy a kutyának, hamar lépegetni is megtanulhat ebben a pózban.
 

Pacsi adás (GB: Giving the paws; D: Pfötchen geben)

Erre a trükkre sok kutya már kölyökkorától kezdve önmagát képzi, kiváltképp akkor, ha a gazda szemmel láthatóan örül a mancsnyújtogatásnak, vagy a „bocsipacsi” láttán elmosolyodva könnyebben szemet huny a kisebb-nagyobb disznóságok felett.
Tanítása nem túl bonyolult feladat. Leguggolunk a kutya elé, bal kezünkben egy jól látható falatkával, de persze klikkert is használhatunk. Jobb tenyerünket a bal mancsa elé tesszük és kiadjuk a vezényszót: „Pacsit”. Először már egy centis lábemelést is díjazunk, később egyre nehezebb követelményeket támasztunk: csak azt jutalmazzuk, ha tényleg a kezünkbe teszi, vagy ha különlegesen magasra emeli a mancsát.
Ha egyik lábával már tökéletes pacsit produkál, megtanítjuk, hogy a másik lábával is ezt tegye - a másik tenyerünkbe és természetesen eltérő vezényszóra. (A fantáziadús megkülönböztető hangjelek toplistáját nálunk a nemrég hallott „Mincs-Mancs” vezeti.) A kutya először valószínűleg a gyakorlottabb mancsát kínálja majd fel, most azonban hagyjuk ezt figyelmen kívül. Előbb-utóbb elkezd toporogni és megemeli a másik lábát is. Azonnal klikkelünk-jutalmazunk. Ha magától semmiképp sem adja a másik mancsát, kézzel kicsit segíthetünk neki.
Lábemelgetés (GB: Stepping; D: Steppen, Spanischer Tritt)
A váltott lábbal történő pacsizást tovább is fejleszthetjük. Felállunk guggolásból és lábunk emelgetésére végeztetjük a gyakorlatot. Kezdeti segítségképpen kézfejünket tenyérrel felfelé a térdünkre fektethetjük. A kézjeleket később fokozatosan elhagyjuk. Egy igen látványos trükk került a birtokunkba, melynek lényege, hogy kutya és gazdája képes a zene ütemére egyszerre emelgetni a lábát.
Egy újabb trükköt alapozhatunk meg, ha azt klikkeljük-jutalmazzuk, hogy a kutya kivételesen magasra emeli a lábát, majd pedig a láb feltartásának idejét növeljük. A végtermék: kutya és gazda egymás mellett állva azonos oldali lábukat tartják ki előre - a kánkánra emlékeztető stílusban.

Integetés (D: Winken)
Táncpartnerünket integetni is megtaníthatjuk. Az előzőhöz hasonlóan arra van szükségünk, hogy a kutya egész magasra emelje a mancsát. Ha ez már jól megy, csak akkor klikkelünk, ha meg is mozdítja a lábát. Nagyon fontos a jó időzítés: a kutyának azt kell éreznie, hogy az integetést jutalmazzuk, nem pedig a szimpla pacsi adást.

"Adj egy ötöst" (GB: Give me five; D: Gib mir fünf)
Az „összepacsizás” tanításához guggoljunk vissza a kutya elé. Tartsuk felé a tenyerünket, az ujjaink nézzenek felfelé. Kiadjuk a „Pacsit” vezényszót. A szokatlan kéztartás miatt eleinte a kutya valószínűleg bizonytalanul emeli a lábát, de idővel megérti, hogy a feladat a gazdi tenyerének érintése. Ekkor válthatjuk fel a megszokott hangjelet arra, amit erre a trükkre alkalmazni kívánunk. Ezt a gyakorlatot kombinálhatjuk az előző részben tárgyalt pitizéssel is oly módon, hogy a kutya két lábra állva mindkét elülső mancsával a gazda mindkét tenyerébe belecsap.

Szégyelld magad! (GB: Shy!; D: Schäme dich!)

A gyakorlat lényege, hogy a fekvő kutya elülső mancsaival megpróbálja eltakarni szemeit és orrát.
A trükk legegyszerűbben úgy tanítható, hogy a fekvő kutya arcorri részére hajgumit húzunk, vagy egy ragtapasz darabot helyezünk el rajta. Amikor a kutya ezt megpróbálja leszedni, mancsaival dörzsölgeti és eltakarja az orrát. Ilyenkor mondogatjuk neki a „Szégyelld magad!” vezényszót, majd megjutalmazzuk.
Klikker használatával tovább finomíthatjuk a trükköt, például megtaníthatjuk a kutyának, hogy a gyakorlat közben állát is a földre fektesse, vagy a mancsát folyamatosan az orrán tartsa, stb.

Hempergés (bukfenc) (GB: Roll over; D: Rolle)

A gyakorlat lényege, hogy a kutya a földön fekve a hossztengelye mentén 360 fokos fordulatot hajt végre - hempereg.
Fektessük le a kutyát, térdeljünk le mellé. Vegyünk egyik kezünkbe jutalomfalatot és lassú, köríves mozdulattal vezessük az orrát a háta felé és késztessük átfordulásra. Kézzel egy kicsit rá lehet segíteni, lágyan továbbgördíteni. Ez többnyire szükséges, mert a kutya nem vesz elég lendületet és hanyatt fekve marad. Amint átfordult, jutalmazzuk. Vigyázzunk, hogy ne emeljük a falatkát túl magasra, mert akkor bukfenc helyett inkább feltápászkodik. Gyakoroljuk addig, amíg a kutya pusztán vezényszóra, esetleg ujjmozdulatra hempereg.
 

Nyolcas és szlalom

Hasonlóan a már ismertetett pacsi adáshoz, most is egy trükkből indulunk ki és azt fejlesztjük majd tovább. Nem feltétlenül szükséges persze a leírt a lépések sorrendjét szigorúan betartani, de így - az egyszerű feladattól az összetett felé haladva - a kutya könnyebben fogja fel, mit is várunk tőle.

A nyolcas (GB: Eight; D: Acht) önmagában is hatásos és érdekes trükk.
Lényege, hogy a kutya a terpeszben álló gazdi lábait felváltva kerülgeti. Tekinthetjük a lábszlalom bevezető gyakorlatának. Taníthatjuk a legegyszerűbb módszerrel is: egy kézben tartott, izgalmas jutalomfalattal vezetgetve „pályára állítjuk” a kutyát. Ennek a megoldásnak azonban az a hátránya, hogy - különösen kis testű ebnél - nagyon mélyre kell hajolni. Célszerű tehát elővenni a mutatópálcát. Kiinduló helyzetben a kutya a gazdával szemben áll. A pálcát - amit meg kell érintenie az orrával - hátulról előredugva átcsalogatjuk a lábunk között és elvezetjük jobb láb körül, nagyjából addig, ahonnan elindult - itt megérintheti, majd jöhet a klikk és a jutalom. Utána ehhez hasonlóan a bal lábunkat is megkerültetjük. Eleinte minden lábkerülést erősítsünk meg klikkerrel és falatkával, később végeztethetünk egy teljes nyolcast, sőt majd akár egymás után többet is. Amikor a kutya már céltudatosan kerülgeti lábainkat, bevezethetjük a használni kívánt vezényszót. A hangjel mellé (vagy helyett) testjelet is adhatunk a kutyának azzal, hogy súlypontunkat - váltogatva - mindig arra a lábunkra helyezzük, amelyiket meg kell kerülnie.
A szlalom (GB: Weave; D: Slalom durch die Beine) a dog dancing egyik legkedveltebb eleme, melynek során a kutya menet közben a gazda lépegető lábait - közöttük bujkálva – kerülgeti.
Állítsuk a kutyát a bal oldalunkra és lépjünk előre jobb lábbal. A jobb kézben tartott pálcát dugjuk át a lábunk között és vezessük át vele ebünket a jobb oldalra - ha átért, megérdemli a klikket és a jutalmat. Ezután ballal lépünk előre (a pálca közben átkerült a bal kézbe) és most a másik oldalra vezetjük át. A nyolcashoz hasonlóan ennél a gyakorlatnál is érdemes eleinte minden lépést jutalmazni, majd egy ide-oda-fázist, de persze eljön az idő, hogy haladhatunk folyamatosan szlalomozva is.
A hibátlan és elegáns szlalom érdekében két dologra kell odafigyelni. Az egyik az, hogy a normál utcai járástól eltérően lépjünk a másik lábunk elé kicsit keresztbe - ezzel megkönnyítjük a kutya dolgát. A másik pedig, hogy súlypontunk menet közben lehetőleg maradjon hátul - ettől egyenes lesz a testtartásunk és elkerüljük a medveszerű, talajdöngölő lépést.
Természetesen nem csak „hagyományos” járásmódban, előremenetben lehet a szlalomot megtanítani: a gazda léphet oldalazva keresztbe, hátrálhat és a kutya jöhet vele szembe fordulva vagy szintén tolatva, sőt akár kúszva is bujkálhat a lábak között. A tanítás elve minden esetben ugyanaz

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.